[Fordulat...]

Cinikus cseppkővé szilárdult
a végtelen fájdalomfolyó.
Gúnyosan arcodba nevet
a szánalomhozó
vágybizonytalanság.

Elkéstél. Elvesztél.

Szentségbe fordul a vágyott
szeretethálóba mártott
törött szívszilánk.
Befoltozódik a nyílt seb,
Védetté válik az ártó
lángoktól világló
hithű kisvirág.

Megérkezett.