[Hidegem vagy.]

Kortalan magány.
Magánytalan kor.
Akkordokba tömörülő lételem
az áldozattól való félelem.
síromig vágtat a halálló
hogy fagyállót itasson veled
egymás hiányát kiáltón
omolva álmodjunk telet.
Ha. és Soha.
Én. és Hova.
Menekülök. Ellépek.
Lelépek. Lelépem
a látóhatár felé a vérem
színjátékát. Egy féljátékot.
Játszva játszó halálcsillagot.
Hiszen a csillagban nincs hideg.
Didergésben izzad a rideg
arcra fagyott mosoly
egy elárult félfogoly.