2015. október 27., kedd

[Rohadtak...]

A mindennapok mocska.
A fájdalmas önsanyargatás.
A felismerés általi penészedés,
hogy nincs létemelkedés.
Belülről zabál kifelé az ótvar,
apránként emésztve nyúz.
A szájból sikoltva menekül
a foggal együtt a döghús.

Lételemük a monoton pusztulás.
Haldoklásuk hiánytalan.


Feladták. Rohadtak.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése