[Test és költészet...]

Ívek feszülnek, a bőr bársonyos
Csóktól hevülnek forró szájnyomok
Csípő csontok koccanása izgat
Édes, óvó ölelésed ringat


Hintázok öledben, talpamra csókolsz
Semmivé kövülten válunk eggyé
Tiéd mindenem, Te nekem hódolsz
Harapásokkal teszel lényegeddé


Nincs menekvés, elvesztünk
A mámor habjai közt
Szétzilál a kéjelgésünk
Felemésztődsz karmaim közt


Mondatok keringnek csípőmön
Dicsérő lehelet lázít
Bordáim közt egy szó rekken
Betűk sora belém hasít.


Értelemmel vegyítve a testiség
Különösen fennkölt adomány
Szavakkal kevert érzékiség
Hidd el, innen nincs tovább